Európa több országában a fiataloknál és gyerekeknél mutatják ki a legnagyobb arányban a koronavírust, ezért is fontos ennek a korosztálynak a beoltása. Magyarországon a 12 és 15 év közöttiek 38 százaléka kapta meg a vakcinát, a fiatalabbak oltása pedig december végén kezdődhet csak el – írja a 24.hu.
További korlátozásokat terveznek Németországban a koronavírus-járvány negyedik hullámának megfékezésére, és akár az általános oltási kötelezettséget is bevezethetik - közölte kedden az ügyvezető szövetségi kormány szóvivője.
A negyedik járványhullám még felfutóban van Magyarországon, a várakozások szerint ugyanakkor hamarosan a tetőzése is elérkezhet. Közben viszont egyre több jel utal arra, hogy a történelem ismétli önmagát: ahogyan 2021 őszén ugyanazt látjuk mint 2020 őszén, ugyanúgy előállhat, hogy 2022 tavaszán is újabb hullámot kell átvészelnünk, elég csak arra gondolni, hogy épp most jelent meg egy újabb aggasztó vírusvariáns. A kormány is egyre inkább azon az állásponton van (feltételezhetően szakértői véleményekre alapozva), hogy nem zárhatóak ki újabb hullámok, így akár egy 5. hullám. Bemutatjuk, milyen tényezők vezethetnek az új hullámhoz.
Azok, akik korábban regisztráltak a koronavírus elleni védőoltásra (és így vélhetően két vakcina adagot már megkaptak) emailt kapnak a kormánytól, amelyben a 3. oltás felvételére buzdítják őket.
A járvány negyedik hullámában – a korábbi lassabb terjedést követően – október folyamán gyors növekedésnek indultak az esetszámok Magyarországon és Közép-Európa más országaiban. A lassan indult, majd berobbanó járványhullám jellegzetességeinek hátterében álló lehetséges okokat Röst Gergely a Portfolión november 3-án megjelent cikkében mutatta be. Ebben tizenkét okot megvizsgálva ötöt tart lehetségesnek; ebből kettő (a külső hatások és a társadalmi heterogenitás) is kifejezetten a járvány földrajzi különbségeire hívja fel a figyelmet. A Hétfa Kutatóintézet munkatársának elemzése bemutatja, miként befolyásolhatják a járvány terjedését és várható hatásait különféle területi sajátosságok.
A harmadik koronavírus elleni védőoltásra azért van szükség, hogy jelentős antitest-szám legyen a vérünkben, amikor a vírussal találkozunk - mondta Rusvai Miklós virológus az ATV reggeli műsorában. Rusvai azt is elmondta: egyáltalán nem kell félni a harmadik oltás szervezetre gyakorolt hatásaitól, mert az pont úgy működik, mint az influenza elleni, illetve egyéb szezonális oltások.
Korábban Rusvai Miklós virológus úgy nyilatkozott, előbb-utóbb mindenki át fog esni a koronavírus-fertőzésen, és ezt nem nagyon lehet elkerülni. Szlávik János infektológus, a Dél-pesti Centrumkórház főorvosa a TV2 reggeli adásában reagált Rusvai meglátására: Szlávik szerint nem túl jó dolog átesni a fertőzésen.
Míg a koronavírus-járvány első és második hullámában egy időre szinte teljesen leállt a munkaerőáramlás az Európai Unióban, addig most más a helyzet. Vannak ugyan korlátozások, illetve elvárások a munkavállalókkal szemben, de oltottként könnyű külföldi munkát vállalni. Akik nincsenek beoltva, azok sokkal nagyobb nehézségekkel néznek szembe.
Mintegy 300 katonát küldött a kórházakba a magyar Honvédség a negyedik hullám előretörésével az operatív törzs kérésére – mondta el Benkő Tibor honvédelmi miniszter a Spirit FM műsorában az ATV tudósítása szerint.
Gulyás Gergely csütörtöki Kormányinfója, valamint az esti kormányzati közleményben szereplő részletek után csütörtök éjszaka megjelentek a közlönyben a rendeletek a legújabb szigorító intézkedésekről, amelyekkel a kormány a koronavírus-fertőzés lassítását célozza. A részletes tájékoztatóból kiderül: van olyan új kormányzati lépés, ami a Kormányinfón nem hangzott el.
Az Európai Betegségvédelmi és Járványügyi Központ (ECDC) szokás szerint csütörtökön ismét frissítette az Európára vonatkozó aktuális járványügyi térképét. Ezek szerint a helyzet - nem meglepő módon - tovább romlott: már az ország minden régiója sötétvörössé vált.
Magyarország komoly károkat szenvedett az előző hullámok során a lakosságarányos halálozások tekintetében. Jelen járványhelyzetben komoly fékezésre van szükség, hogy mérsékelni tudjuk a további károkat. Vessünk most be mindent, amit megtanultunk az elmúlt másfél évben - javasolja legfrissebb bejegyzésében Kemenesi Gábor víruskutató.
Európában nem csillapodik a negyedik járványhullám, az egyes országok sorozatosan jelentik az új rekordnak számító napi fertőzés számokat és egyre több helyen merül fel az oltatlanok korlátozása. Épp most éljük azokat a napokat, amikor Európában a kormányok sorra látják be, ami hetek óta nyilvánvaló szakértők számára: a vakcina önmagában nem elegendő fegyver a delta variáns ellen, korlátozó intézkedések nélkül a járvány terjedése túlterheli az egészségügyi rendszereket. A leggyakrabban az oltatlanok korlátozása kerül elő.
Drámai a koronavírus-járvány negyedik hulláma alá került Németország helyzete, ezért a lehető leggyorsabban tenni kell az egészségügyi ellátórendszer túlterhelődésének megakadályozásáért - mondta Angela Merkel ügyvezető kancellár szerdán.
"Növelni kéne az átoltottságot, hogy elkerüljük a szigorú lezárásokat, ellenkező esetben túltelítődik az egészségügy" - szól egyre hangosabban az érvelés. A kórházak leterheltsége valóban meredeken nő Magyarországon, egyes régiós országokban pedig már el is érték a kapacitások határát. De tényleg meg lehetne ezt akadályozni, ha az átoltottság 10-20 %-ponttal magasabb lenne? Nem elméleti kérdésről van szó, több gyakorlati tapasztalat is hozható ugyanis olyan országokból, ahol a magyarral egy időben, hasonló vakcinákkal történt az oltás, de sokkal több embert - majdnem mindenkit - beoltottak. Ezeket a példákat nézzük meg, és összehasonlítjuk őket a magyar és a kelet-közép-európai helyzettel. A járványhelyzetet részletesen kibontjuk, de annyit már most elárulhatunk, hogy a helyzet teljesen egyértelmű.
A számok meredeken emelkednek, a járvány tombol - állapítja meg legfrissebb közleményében a Magyar Orvosi Kamara a legutóbbi magyar járványadatok alapján. A kamara arra figyelmeztet, hogy az intenzív osztályok telítődnek, egy ponton túl azok nem bővíthetők tovább racionálisan, mert a megfelelő személyzet egyre fogy. A MOK a legutóbb kiadott miniszteri rendeletet (hogy milyen és mekkora személyzet kell az intenzív osztályokra) szakmailag ízekre szedi és ez alapján előrevetíti: ha ennyire kevés szakápoló és orvos jut a bent fekvő, súlyos állapotú koronavírus-betegekre, akkor a lélegeztetett betegek nemzetközi összehasonlításban is nagy arányú halálozása várható, ahogyan volt ez a harmadik hullám idején sajnos. Mindezek miatt új korlátozó intézkedésekre tettek javaslatot a szakemberek, különben a kórházakban egy bizonyos szint felett már csak háborús körülmények lesznek.
Most van egy fél órám, beugrok egy oltásért - mondott el Merkely Béla egy példát, hogy miért is lesz értelme a november 22-én induló, előzetes regisztráció nélkül zajló oltási kampánynak. A Semmelweis Egyetem rektora szerint minden módszert meg kell ragadni az ország védettsége érdekében.
Németország újabb rekordszámú napi fertőzöttről adott számot szerda reggel, és a 7 napos járványgörbe is új csúcsra emelkedett. Közben a hatóságok már azon gondolkoznak, milyen új korlátozásokat vezessenek be a járvány fékezése érdekében.
Az elmúlt 24 órában 10 265 koronavírus-fertőzöttet azonosítottak Magyarországon a szerda reggeli jelentés szerint, és elhunyt 178 beteg. A napi fertőzöttszám ezúttal "csak" 22%-kal növekedett az előző héthez képest, viszont a halálesetek száma sajnos rendkívüli ütemben emelkedett: az előző hét szerdai adatát 82%-kal haladja meg.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Miközben a régióban és Európában újult erővel telepítenek napelemes rendszereket, a magyar bővülés 2026-tal egyelőre véget érhet.
A befektető a GEN Z Fest-en beszélget a fiatal vállalkozók helyzetéről.
Miközben a régióban és Európában újult erővel telepítenek napelemes rendszereket, a magyar bővülés 2026-tal egyelőre véget érhet.
Az Apple-nek számos kihívással kell szembenéznie a különböző üzletágaiban.
De nincsenek, véli az ING Bank vezető elemzője.
